Ki vagy te?

  2010.07.16. 21:38

1. fejezet – Ki vagy te?

 

 

Fels�hajtottam, ahogy a napf�ny sugarai az arcomra vet�ltek a sz�rke f�gg�ny�n kereszt�l. Nem akartam suliba menni, mivel �n vagyok az �j csodabog�r. Morogtam magamnak, am�g odas�t�ltam a t�kr�mh�z, rendbe szedtem a hajat, majd bementem a f�rd�szob�ba. Leh�moztam magamr�l a pizsam�t, miut�n megnyitottam a csapot, azt�n forr� v�z al� l�ptem. A v�zcseppek kellemesen massz�rozt�k az izmaimat. Ut�na kil�ptem majd megsz�r�tottam a hajamat.

 

Imm�r lerohantam teljes harci d�szben, de t�l ideges voltam ahhoz, hogy egyek. Biztos vagyok benne, hogy ha b�rmi szil�rd �tel lement volna a torkomon, h�nyn�k. Felt�nt, hogy apa m�r kor�n elment dolgozni, anya pedig m�g mindig aludt a szob�j�ban. Majd felfedeztem egy kis cetlit a h�t�szekr�nyen, ami aput�l sz�rmazott. Utas�t�sok a hadifogolyt�borhoz, ami tulajdonk�ppen egy neves iskola volt. �szrevettem, hogy a lap h�toldal�ra firkantotta m�g ’Kicsim, enned kell valamit. K�rlek ne koplalj, minden rendben lesz.’ Elvigyorogtam magam, �s magamhoz vettem egy sz�p piros alm�t. Beleharaptam, majd felkaptam a kulcsaimat is.

 

Mire oda�rtem a kocsimhoz, kezdtem kiss� ideges lenni, b�r nem kellett volna, hiszen ennyi k�lt�z�s ut�n m�r megszokhattam volna. K�vettem az utas�t�sokat, amit apu hagyott nekem, amint pedig meg�rkeztem az iskola parkol�j�ba, rendk�v�l b�szke voltam magamra, hogy nem t�vedtem el. Amikor becsaptam az ajt�t, a pillang�k csak �gy r�pk�dtek a gyomromban.

 

Az ott l�v� k�lyk�k egym�ssal besz�lgettek, �s �nfeledten nevetg�ltek. A nagymen� csajok a platina hajukat igazgatt�k, �s a t�lm�retezett pom-pomjaikat r�zt�k - mint minden egyes iskol�ban - a pasik csak elismer�en n�zt�k �ket. Gyorsabbra vettem a temp�t, amikor elmentem mellett�k, nem akartam senkivel szemkontaktust teremteni, csak min�l hamarabb be�rni a f��p�letbe.

 

Ahogy bel�ptem a l�gkondicion�lt iskol�ba, megcsapott a h�v�s leveg�, �gy keresztbe fontam a karjaimat, hogy ne f�zzak – csak egy vil�gosk�k fels�t �s farmert viseltem. Felny�gtem, ahogy tudatosult bennem, hogy nem is hoztam magammal meleg pulcsit. Fagy�s k�zeli volt a h�m�rs�klet. Az igazgat�i nem t�l volt messze, �gy arrafel� vettem az ir�nyt. Onnan egy �jabb pap�rral l�ptem ki, amikor egy fekete, piros, s�rga, �s z�ld haj� l�ny intett nekem mik�zben mosolygott.

 

- Szia – mondta – Te biztosan Elizabeth vagy. Engem Kimberlynek h�vnak.

 

- Csak Liz. – mondtam

 

- �r�l�k a tal�lkoz�snak. – vigyorgott. Ez a l�ny egy k�t l�bon j�r� k�zleked�si l�mpa volt. Kedveltem.

 

- �ppen az oszt�lytermem fel� tartok - mondtam

 

Belet�rt sz�nes haj�ba, �s mosolygott. – Odaviszlek.

 

- K�szi. – mosolyogtam. Mik�zben a terem fel� tartottunk, besz�lgetni kezdt�nk �s megosztott velem n�h�ny inform�ci�t. – Ezek mind 100 %-os m�anyag kiad�sok. Jobb, ha nem l�gsz vel�k, k�l�nben egy kateg�ri�ba sorolnak vel�k. – motyogta, mik�zben r�mutatott azokra a l�nyokra, akik el�gg�… mesterk�ltnek t�ntek.

 

Tov�bb ment�nk, ahol r�mutatott egy �jabb csoportra. – �k a bar�taim. Nagyon kedvesek, rendesek, �ltal�ban. L�ghatsz vel�nk, hogyha szeretn�l.

 

- Az… t�k j� lenne. – vontam meg a v�llam.

 

V�gigs�t�ltunk a folyos�n, mire egy �jabb, kigy�rt fi�csoportra b�k�tt r�, akik minket b�multak. – Sportol�k, mind csak egy �tlagos izompacsirta. Sz�z vagy? – B�lintottam – Rendben, ha meg akarod tartani, akkor jobb, ha ker�l�d �ket.

 

Tov�bb haladtunk, amikor lehagytunk k�t fi�t, akik a szekr�ny�knek d�lve besz�lgettek. Megmerevedtek, ahogy els�t�ltunk mellett�k. H�trapillantottam a v�llam felett �s nagy szemekkel k�mleltem �ket, ahogy megpillantottam azt a fi�t a nagy haj�val, azt�n teljesen elt�nt a meglepetts�gem, helyette most m�r a fi� �get� pillant�sa hatott �t. Valamif�le t�z lobogott a szemeiben. Sz� szerint.

 

Kim befordult a 106-os terembe. – Az oszt�lyterem. – mosolygott.

 

- Hey, Kimberly. – a terem v�g�ig k�vettem �t, mosolyogva feln�zett. – Az a k�t sr�c…kik voltak?

 

Kiss� megmerevedett. – A Kaulitz ikrek. �k uralj�k az iskol�t, viszont csak egym�ssal besz�lnek.

 

- De…akkor mi�rt �k uralj�k a sulit? – k�l�n�s pillant�ssal illetett. – Te mondtad, nem �n.

 

S�hajtott, majd a terem h�ts� v�g�ben foglalt helyet, velem egy�tt. – Mert �k teljesen m�sok.

 

�sszezavarodottan foglaltam el �n is a helyemet. – Ha m�sok, akkor nem lenn�nek…nem is tudom. Kirekesztve a t�rsadalmi k�rb�l?

 

- Mindenki k�r�lrajongja �ket. – forgatta k�rbe a szem�t, amikor a k�t eml�tett lecsapott a helyekre a teremben.

 

A nagy, fekete haj� fi� a terem bal fel�n foglalt helyet. Az afro fonatos fi� csak s�hajtott, �s r�n�zett a…bar�tj�ra azzal a bizonyos n�z�ssel. V�dekez�en. – B�rhol, de nem itt. – ord�tott. A fekete haj�t ez nem igaz�n �rdekelte, �gy a m�sik sr�c csak s�hajtott, majd vett egy m�ly leveg�t �s le�lt a mellettem l�v� padba, t�lem j� t�volra elh�z�dva. Ekkor vettem �szre a szemei furcsa sz�n�t. Barn�k voltak, de…de..�gy t�nt, hogy most m�s. Kimondottan eml�kszem a p�r pillanattal ezel�tti t�zre a szem�ben. Vajon kontaktlencs�t viselt? Megzavarodtam volna? V�rjunk csak…mi�rt b�mul mindenki engem? Kimberly megb�k�tt, ahogy fel�llt, �s r�mutatott egy cetlire, amit al� kellett �ratnom a tan�rokkal. K�r�ln�ztem. Biztos mindenki azt gondolta. „Mi�rt nem mozdul m�r?”

 

Sz�val siker�lt olt�ri nagy majmot csin�lni magamb�l az els� napon. – Egy�ltal�n v�laszoltam a nevemre a beiratkoz�sn�l?

 

Kim csak kuncogott. – Meglehet�sen egyhang�an, �s persze minden szem r�d szegez�d�tt.

 

Igaz�n furcs�n �reztem magam. – Azt hiszem, ezt cseszhetem.

 

� csak nevetett.

 

- B�multak?

 

- Kik is?

 

�n csak f�jtattam egyet m�rgesen. – H�t, �K. – mondtam, utalva a Kaulitzokra. – B�multak?

 

Valami furcs�t vettem �szre a szemeiben. �gy t�nt, v�gre megvil�gosodik neki, hogy kikr�l is besz�lek. – �k voltak. Miattuk nem eml�kszel arra, hogy mi is t�rt�nt val�j�ban.

 

- Hogy? Nem tudnak engem ir�ny�tani. Hiszen csak emberek.

 

- Ha te mondod. – g�nyol�dott.

 

Egy�ltal�n nem �rtettem. V�llat vontam �s ink�bb az angolra koncentr�ltam.

 

A nap tov�bbi r�sze el�gg� k�d�s volt. Egy stresszes, sz�rre�lis folt. Nem akartam �gy hangzani, mint Cady a Mean Girls-b�l, de t�nyleg az volt. Semmi m�sra nem eml�kszem, csak arra, hogy megk�rtem a tan�raimat, hogy �rjak al� a cetlimet, majd a k�vetkez� terembe csoszogtam. A 9. �ra matematika volt. A tan�r el�gg� h�rpi�n viselkedett, de legal�bb a f�ldszinten volt az �ra, k�zel a kij�rathoz. K�r, hogy m�g le kellett adnom a pap�rjaimat.

 

Semmi es�ly nem volt r�, hogy fegyelmet teremtsen. Senki nem volt fegyelmezett. A szemh�jam elnehez�lt, a szemeim viszont er�sen k�zd�ttek, hogy ne csuk�djanak le, rem�lve, hogy megmenek�l�k att�l, hogy rajtakapjon a tan�r, amint �ppen lazs�lok. Annyira el�lmosodtam, hogy m�g azt sem vettem �szre, ki �l mellettem. Kicsengettek, integettem Kimberlynek, majd a titk�rs�gra mentem. A n�, aki ott �lt, teljesen unottnak t�nt. V�gig kellett hallgatnia azt a hossz�, hossz�, hossz� t�rt�netet, amit �ppen a matektan�r adott el� a sz�mol�g�p haszn�lat�nak fontoss�g�r�l.

 

- Tudna v�rni n�h�ny percet? Ellen�riznem kell a pap�rjait.

 

Csendesen b�lintottam �s lerogytam egy z�ld kip�rn�zott sz�kre.

 

*f�l �r�val k�s�bb*

 

- Eln�z�st, Miss Bridges?

 

Feln�ztem az elnehezedett szemh�jam al�l.

 

- Most m�r elmehet. K�sz�n�m, hogy minden pap�r elhozott.

 

S�hajtottam, �s kimentem a parkol�ba. Csak egy aut� volt ott m�r. Az eny�m. Be�ltem a vol�n m�g� �s csendesen szitkoz�dtam. El�vettem a kis t�rk�pemet �s pr�b�ltam elindulni a helyes ir�nyba. De borzalmas voltam. El�rkeztem valahova, ahol az �t m�r el�g keskeny volt, vagyis…nem is igaz�n �t volt. Azt�n valami csoda folyam�n a szemem el� t�rult egy ismer�s hely, megpillantottam az utc�nkat, �gy mosolyogva kib�multam a sz�lv�d�n is. F�k, f�k �s piszok. Ja, nem. F�k, piszok, �g, �s nap.

Pislogtam p�rat �s tov�bb haladtam. Minden rendben volt, am�g meg nem hallottam egy hangos puffan�st a kocsi eleje fel�l. R�m�ltem, zih�lva ugrottam ki a j�rm�b�l �s el�re szaladtam, hogy megn�zzem, mit is �t�ttem el �s, hogy az aut�ban keletkezett k�rt is megvizsg�ljam.

 

Semmi.

 

Kisebb csattan�st hallottam magam m�g�l. Lassan fel�lltam, �gy n�ztem ki, mint, aki kar�t nyelt. Megfordultam �s kisebb sz�vrohamot kaptam.

 

Egy f�rfi �llt ott. Afro fonat volt fekete haj�ban. Az ajkait h�trah�zta �s vicsorgott. Csup�n n�h�ny l�p�sre �llt t�lem. Testtart�sa furcsa volt, kiss� el�rehajolt, mintha arra k�sz�lne, hogy lecsaphasson. A nap sugarai megcsillantak ajakpiercingj�n. Belen�ztem a szemeibe �s tettem egy l�p�st h�trafel� a kocsimhoz. Tiszta feket�k voltak a szemei. Semmi feh�r, semmi sz�n. Csakis fekete. Beleszippantva a leveg�be, tett egy l�p�st fel�m. Egy m�ly morg�s t�lt�tte be a csend �rj�t, ahogy a szeme sz�ne �jra v�ltozott. Szinte �gtek. Borosty�n, s�rga, arany �s a v�r�s kever�ke egy�tt. D�h�sen meredtek r�m azok a szemek.

 

F�ltettem az �letem.

 

�sszeszedtem minden b�tors�gomat, de csak suttogni voltam k�pes. – Ki vagy te?